Egy rövidítés: ÁramVédelmi Kapcsoló. Sok különböző elnevezése van, de mégsem annyi, mint a tócsninak! Nevezik még FI-relének (német logika szerint F=Fehler=hiba, I=áram), RCCB (angol rövidítés: Residual Current Circuit Breaker) vagy éppenséggel Életvédelmi Relé elnevezéssel is találkozhatunk időnként. Őszintén, magyar logika szerint az utóbbi a legtalálobb kifejezés, mert szó szerint életeket védünk meg vele.

Műkődését legjobban a kézmosással tudnám elmagyarázni. Tegyük fel, hogy fázisunk a csap, nullánk a lefolyó és az áram a víz. Legyen Ödön, a mi csaposunk. Nos, általában kézmosásnál a víz nagy része ami a csapból kifolyik, le is folyik a lefolyón. Ilyenkor van egyensúlyban a rendszer, ami kifolyik, az lefolyik. Ha nagyon vehemensen mosunk kezet és szanaszét fröcsköljük a vizet, akkor Ödön közbelép, hogy ne áztassunk el mindent és elzárja a csapot. Ezen az elven műkődik az ÁVK is. Ha a fázison folyó áram és a nulla vezetéken visszafolyó áram mennyisége megegyezik, akkor minden rendben van és az ÁVK csendben ül a helyén. De! Ha azt észleli, hogy a két érték nem egyezik, ami azt jelenti hogy kevesebb áram folyik a nullán, akkor rögtön lekapcsol és ezáltal védi a mögötte lévő hálózatot.

Innen látható, hogy egy szakszerűen telepített ÁVK megvéd a súlyos áramütéses balesetektől, de életet is menthet vele.

Egy kis kitérő… Kollegám egy szép nyári napon kint vágta a nedves füvet egy elektromos fűnyíróval. Arra lett figyelmes, hogy a kutyája, aki addig a frissen nyírt fűben, mit sem törödve a világgal heverészett és időnként legyek után kapkodott, egyszerre csak felugrott és elkezdett táncolni. Jót nevetett rajta, mert elmondása szerint ilyent még nem látott. Szerencsétlen kutya, nem örömében, hanem rémületében kezdett ugrándozni. Mint utólag kiderült, a hosszabító szigetelése megsérült és a jó öreg Murphy-törvénye szerint persze, hogy a fázis kandikált ki a szigetelés mögül. A kutya pont rossz helyen állt, névlegesen ott ahol az áram elfolyt a föld felé. Szerencsére blökinek semmi baja nem lett, de rosszul és végződhetett volna ez az eset. Ha lett volna ÁVK a hálózat betáplálási pontján, ez nem történhetett volna meg, mert a földbe szivárgó áram azonnal megszólaltatta volna a szerkezetet és bontotta volna a fázist és a nullát a betáplálási oldalon.

A tanulság a fenti esetből az, hogy míg régebb nem volt kötelező az ÁVK beszerelése, most már nem gyártunk szinte semmilyen ipari vagy lakáselosztót nélküle. Eddig főleg a dugalj (konnektor) áramköröket védtük ezzel a készülékkel, de mivel a jogszabályok folyamatosan változnak és egyre szigorúbbak a követelmények, most már általános célú, lakóépületekben kötelező még a világítási áramköröket is ezzel szerelni.

Az erre vonatkozó MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány 411.3.4. szakasza kimondja, hogy az általános használatú (nem egy meghatározott készülék csatlakoztatása számára kiépített) legfeljebb 32 A-es, valamint − céljától függetlenül − minden szabadtéri legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatot, valamint a lakások világítási áramköreit tápláló áramkörökben áram-védőkapcsoló alkalmazása követelmény.